Egy vendég régi "La Vie Parisienne" magazint olvas kávézás közben a Centrál Kávéházban.

RÓLUNK

A Centrál Kávéház történelme

A Centrál Kávéház 1887-ben nyílt meg Budapest belvárosában, a Károlyi utca 9. szám alatt. A 20. század elején a pesti szellemi élet egyik fontos találkozóhelyévé vált: 1908-ban itt született meg a Nyugat irodalmi folyóirat, amelyhez Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond neve is kapcsolódik. A Centrál története ma nem lezárt múlt, hanem élő kávéházi örökség: történelmi tér, all-day dining helyszín, kulturális találkozópont és modern budapesti grand café.

„Centrál egyedülálló intézmény volt a maga nemében, szabadegyetemféle, de annál több, mert eredményesebb… Egyszóval a magyar szellemi élet elitje krémje gyűlt itt össze…”

Kolozsvári Grandpierre Emil

Az aranykor

Történelmi fotó a Centrál Kávéház elegáns belső teréről, vendégekkel és pincérekkel.

A Centrál Kávéház 1887-ben nyílt meg Erényi Ullmann Lajos házában. Az építészeti terveket Quittner Zsigmond készítette el. Maga a kávéház a ház földszintjén volt és nyolc teremből, két játékszobából, egy kávékonyhából és egy ruhatárból állt. A mennyezet és a falak díszítését Scholtz Róbert készítette. Alapítója Seemann kávés volt, aki veje, Frankl részére rendezte be a kávéházat. A következő tulajdonos Grüneck Gusztáv 1900-ban vette át a kávéházat, őt pedig veje Mészáros Győző követte 1905-ben. Ez volt a kávéház virágzó korszaka, a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon.

Mikor élte fénykorát a Centrál Kávéház?

A Centrál a 20. század elején vált a budapesti szellemi élet egyik központjává. A Centrál a 20. század elején vált a budapesti szellemi élet egyik központjává.

A régi Centrál Kávéház egyik legfontosabb hagyománya a híres vendéglátáson túl a kávéház intellektuális jellege, a pezsgő kávéházi szellemi élet volt, hisz egykor éjjel-nappali nyitva tartás mellett festők, építészek, szobrászok, újságírók, színházi emberek, fotósok, muzsikusok, művészettörténészek, orvosok, egyetemi tanárok otthona, törzskávéháza volt. A Centrál mai kifejezéssel élve saját korának tudás- és információs központja volt.
1905-től Mészáros Győző vette át a kávéház vezetését, aki nagy súlyt fektetett a kávéház szellemi életére. Ekkor élte a kávéház a fénykorát. A Centrál Kávéház Tudós Asztala körül vitázott többek között Gombocz Zoltán nyelvész, Eckhardt Sándor művészettörténész, Szekfű Gyula és Hóman Bálint történészek. A Centrál Kávéház nevezetes Kerek Asztala körül szerkesztette Kiss József a Hét című újságot, innen indult el, majd ide tért vissza 1920-ban a New York Kávéházból a Nyugat. Törzsvendég volt itt Ady, Karinthy, Móricz, Babits, Osvát, Kosztolányi, Krúdy, Ignotus, Szabó Lőrincz, Tóth Árpád, Kaffka Margit, később Illyés Gyula, Tamási Áron, Veres Péter – hogy csak néhányat említsünk az akkori szellemi életének nagyjai közül. 1940 és 1944 között a Centrálban működött a Bólyai Akadémia irodalmi és társadalomtudományi baráti kör Püski Sándorral, Féja Gézával.

A második világháború után a Centrálban szerkesztették az első irodalmi folyóiratot – az Újholdat – így lettek a kávéház törzsvendégei Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky, Szabó Magda, Mándy Iván, Örkény, Ottlik, Hubay, Devecseri Gábor, Somlyó György. Fontos rendezőelv ezen évtizedek megértésében, hogy a Hét és a Nyugat szerkesztősége az akkori haladás párti, fejlődésorientált, nyugatos gondolkodókat, írókat, költőket jelentette, így a történelmi falak és a nagy kávéházi kultúra mellett igazán modern gondolatok fogantak meg.

Miért volt fontos a Centrál a magyar kulturális életben?

A Centrál a magyar irodalmi és szellemi élet meghatározó találkozóhelye volt. A Nyugat és A Hét szerkesztősége, valamint a korszak legjelentősebb írói és gondolkodói rendszeresen a Centrálban találkoztak, így a kávéház a modern magyar kulturális élet egyik bölcsőjévé vált.

Híres vendégek

A Centrál szellemi központtá vált, és a Nyugat íróinak törzshelyévé is egyben. A lapnak kétszer is volt itt törzsasztala. Az első 1908-tól, az indulástól, 8 éven keresztül mindennaposak voltak az összejövetelek. A Nyugat írói minden kedden összegyűltek a „Nyugat-zsúr”-ra, szerdánként pedig az írónők tartották itt összejöveteleiket. Ezeken az eseményeken rendszeresen vettek részt: Ady Endre, Kosztolányi Dezső. Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Gellért Oszkár, Babits Mihály.

A második törzsasztalnál 1920-körül állandó vendég volt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Surányi Miklós, Nagy Lajos, Kárpáti Aurél, Szabó Lőrinc, aki „folyton írt a kávéja mellett”, valamint egy ideig József Attila is. Szabó Dezsőnek is, habár mindig lenézte a nyugatosokat, külön asztala volt Táltos néven, az 1920-as években, egészen 1925-ig, amikor a budai Philadelphiába tette át székhelyét.
Megbecsült vendége a kávéháznak Karinthy Frigyes, aki miután Budáról Pestre költözött, a Hadikból a Centrálba tette át székhelyét. 1934-1938 között itt töltötte sok délutánját. Itt észlelte végzetes betegségének első tüneteit, majd műtétje után itt írta az Utazás a koponyám körül első vázlatait. Karinthy asztalánál gyakran megtalálható volt a fiatal Ottlik Géza.

A kávéházak felemelkedése

Drága volt a világítás, úgyhogy sötétben vagy az olajlámpa, petróleumlámpa fényénél kucorogtak. A 19. század közepétől lesz gázvilágítás, nagyon lassan és nagyon drágán, de még akkor is rengetegen gyertyával világítottak otthon. A városok nagy részében nehéz volt tüzelőhöz jutni.

Miért voltak fontosak a budapesti kávéházak?

A budapesti kávéházak a társasági, kulturális és szellemi élet központjai voltak. A 20. század elején a kávéházak nemcsak vendéglátóhelyekként működtek, hanem a gondolkodás, a közösségi élet és a kulturális párbeszéd meghatározó helyszínei is voltak Budapest életében.

A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. (Saly Noémi, Irodalom- és Budapest-történész, helytörténeti írások szerzője)

1949-2000

Mi történt a Centrál Kávéházzal a háború után?

A második világháború után eszpresszóvá alakították, majd 1949-ben bezárták. Ezután a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat került a helyére, majd 1953-tól a Metro Építő Vállalat kultúrotthona és üzemi étkezdéje működött benne. 1965-től a kávéházat az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette. A berendezések maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, a mellvédeket, oszlopokat, kandelábereket, falikarokat védetté nyilvánították. Márványtábla őrizte a nagyhírű vendégek emlékét. A hetvenes-nyolcvanas évek kedvelt egyetemi találkozó- és szórakozóhelye volt. Sajnos a márványtáblák eltűntek, s már a védett berendezésekről sem lehet tudni. 1993-ban az épületben nyílt meg a Wizard’s játékterem.

2000-2018

Hogyan született újjá a Centrál Kávéház?

A Centrál Kávéház 2000-ben nyitotta meg újra kapuit felújított történelmi nagykávéházként. A történelmi enteriőr helyreállításával a Centrál visszatért Budapest ikonikus kávéházai közé, újra a grand café kultúra egyik meghatározó helyszíneként.

Átépítés utáni újbóli megnyitása 2000-ben volt, a beruházást Somody Imre üzletember finanszírozta. Somody Imre üzletember 2000-ben nyitotta újra a méltó módon helyreállított történelmi nagykávéházat.
2020-ban a Covid járvány miatt 18 hónapra bezárt, ez idő alatt elkezdődtek a tárgyalások az új üzemeltetővel.

EVENTREND GROUP

A több, mint 30 éves cégcsoport 2021 novemberében jelentette be a Budapest legidősebb kávéházának tartott Centrál működtetésének átvételét az Özyer Csoporttól. Az Eventrend ezzel a második irodalmi kávéház üzemeltetését vállalta fel Budapesten. A bérleti szerződést az Eventrend Group és az Özyer Csoport a Matild Palotában, ünnepélyes keretek között írták alá. Emre Pasli, a tárgyalásokat vezető török üzletember az ügylettel kapcsolatban azt mondta: „Olyan csapatnak adom át a Centrál kulcsait, amely professzionális tudással, 30 éves tapasztalattal és elkötelezettséggel bír nem csak a gasztronómia, de különösen a történelmi kávéházak működtetése terén. Hiszem, hogy ma Magyarországon nem találtunk volna megfelelőbb partnert.”

Az Eventrend elismeri és nagyra tartja elődei korábbi években végzett munkáját és erőfeszítéseit. A cégcsoport képviselői úgy látják: az elmúlt 20 évben a megújult Centrál Kávéház, mint valódi ikonikus történelmi helyszín került vissza a köztudatba. Mint a cégcsoport alapító-tulajdonosai mondták: a megállapodás hatalmas büszkeséget és örömet jelent az Eventrend Group számára. Ez lehetőséget ad a szerepvállalásra egy 138 éves legenda üzemeltetésében. Az Eventrend küldetése visszaállítani a századfordulós történelmi kávéházak legendáját és Budapestet újra az ikonikus kávéházak fővárosává tenni, mindezt történelmi kávéházak láncolatával életre keltve, és ezzel megvalósítva az alapítók eredeti céljait is.

Mi a Centrál Kávéház mai küldetése?

A Centrál célja a történelmi budapesti kávéházi kultúra modern újraértelmezése. Az Eventrend Group küldetése, hogy a Centrál Kávéház újra Budapest pezsgő társasági és kulturális életének ikonikus találkozóhelye legyen, miközben továbbviszi a történelmi grand café hagyományokat.

Az Eventrend Group mintegy 3 évtizednyi tapasztalattal rendelkezik nemcsak kávéházak, hanem éttermek, szállodák üzemeltetésében és rendezvényszervezésben is. A cégcsoporthoz kötődik mintegy 20 gasztronómiai vállalkozás, többek között a Gundel Étterem, a New York Kávéház, a Spoon the boat, a Főőrség Kávéház, a Városliget Café, a Séf Asztala, a Symbol, a Groupama Aréna vagy a Müpa catering szolgáltatása, emellett 5 vidéki hotel és 11 rendezvényhelyszín is. Jelenleg Magyarországon és Csehországban vannak jelen a vendéglátás piacán.